Szeptember végén megszűnik az EU cukorpiaci rendtartása, a cukorkvóta eltörlése után pedig elvileg szabaddá válik a pálya a cukorrépa-termesztők és cukorgyárak számára. Hiú ábránd azonban, hogy újjáéledhet a rendszerváltás környékén működő 12 magyarországi üzem, hiszen a jelenlegi egyetlen (kaposvári) gyár is képes feldolgozni a megtermelt alapanyag túlnyomó részét. Cukorrépát idehaza csak támogatással gazdaságos termeszteni – vagy még úgy sem, mert a klímaváltozás miatt egyre kedvezőtlenebbé válik éghajlatunk a növény számára.
Az Európai Unió 1968 óta érvényben lévő cukorpiaci rendtartása 2017. szeptember 30-án megszűnik. Eltörlik tehát a cukorkvótát, vagyis októbertől minden ország és gyártó annyi kristálycukrot és izoglükózt állíthat elő, amennyit a kapacitása megenged, illetve amennyit a meglátása szerint értékesíteni képes. A „gyeplő” elengedése azonban aligha hoz eget rengető változásokat az ágazatban, mert a fogyasztáshoz képest jelenleg is 1,5 millió tonnás többlettermelés jellemzi Európát, ráadásul a kontinens cukorárai ma a világpiaciak fölött vannak. Ezek a tényezők egyaránt gátolják az exportot és az importot, ilyen környezetben értelmetlen dolog lenne fölfuttatni az alapanyag-termesztést és gyártást.
A rendszerváltás környékén még 12 cukorgyár működött hazánkban, most viszont csupán egy, az osztrák Agrana élelmiszer-ipari csoporthoz tartozó Magyar Cukor Zrt. kaposvári üzeme. A cég évente 130 ezer tonna étkezési cukrot állít elő, amihez a partnerei körülbelül 15 500 hektárnyi területen termesztenek cukorrépát. A kvóta eltörlése annyiban hozott változást a rendszerben, hogy a Magyar Cukor Zrt. most már mindent egységes áron vásárol fel, hiszen nincs kvóta feletti termény. Idén a gazdák várhatóan 930 ezer tonna cukorrépát takarítanak be (1 tonna cukrot 7,1 tonna répából lehet előállítani), s bár a hozam az előzetes becslések szerint elmarad a tavalyi 68 tonnás átlagtól, a termés cukortartalma magas lesz, meghaladja a 16 százalékot. A napi átlagos cukorrépa-feldolgozást 7500 tonnára tervezik a januárig elhúzódó kampány négy és fél hónapja során.
„A cukorkvóta eltörlése következtében aligha születik új cukorgyár Magyarországon, hiszen az legalább 100 milliárd forintos beruházást jelentene” – mondta Kelemen István, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) főtitkára. Újabb 100 ezer tonna cukorrépa megtermelésére – ami egy új üzem beindításához kellene – nincs ugyanis elég gazdálkodó idehaza, kisebb kapacitású gyárat pedig nem érdemes létrehozni, hiszen lehetetlen volna gazdaságosan működtetni. Akadályt jelent a cukorrépa-termeléshez kötött támogatás is, ami jelenleg 140–160 ezer forint hektáronként, de maximum csupán 19 ezer hektár támogatható, ennek pedig a túlnyomó részét a Magyar Cukor Zrt. leköti.
Nincs tehát sok realitása annak, hogy a közeli jövőben jelentősen nőjön a hazai cukortermelés, ráadásul az éghajlatváltozás következtében a magyarországi klíma is egyre kevésbé kedvező a cukorrépának. „Idén nyáron is hosszú periódusokban volt 35 Celsius-fok feletti hőmérséklet, csapadékból is kevés jutott, s mivel 1000 hektárnál jelenleg nem tudunk többet öntözni, ez szintén komoly termelési korlátot jelent” – mutatott rá Kelemen István. A klímaváltozás egyébként a szlovákokat is sújtja, a horvátok pedig már odáig jutottak, hogy 1500 hektáron Magyarországon termeltetnek cukorrépát, amire a Verőcén és Eszéken lévő gyáraiknak van szükségük alapanyagként.
A Magyar Cukor Zrt. kaposvári üzeme jó darabig még biztosan egyeduralkodó lesz a hazai piacon. 130 ezer tonnás kapacitásával ugyanakkor kis szereplőnek számít (Európában 400 ezer tonnát feldolgozni képes gyárak is működnek), és igazából csak úgy tud jövedelmezően és versenyképesen termelni, hogy energiaszükségletét saját forrásból, a cukorrépaszeletre alapozott biogázüzeme révén fedezi. A fölösleget betáplálja a városi gázvezetékbe, ha pedig hiánya van, akkor kivesz onnan, de az egyenlege pozitív, hiszen a melléktermékekből évente mintegy 17 millió köbméter földgázzal egyenértékű biogázt állít elő. A 130 ezer tonna étkezési cukrot a magyar piac könnyedén felveszi, mert hazánk éves szükséglete (beleértve a háztartási fogyasztást, üdítőital-gyártást, cukrászati felhasználást stb.) 300 ezer tonna körül alakul. Ennek bő harmada a Magyar Cukor Zrt.-től származik, a többit pedig importáljuk, bár a Hungrana Kft. szabadegyházi – kukoricára alapozott – izocukorgyártása is sok mindent ki tud váltani, az üdítőitalok számára például ez is megfelelő alapanyagnak számít.
A cukorkvóta eltörlése kontinentális szinten sem hoz nagy változásokat, hiszen az évi 16,5 millió tonnás európai cukorfogyasztással 18 millió tonnás termelés áll szemben, annak ellenére, hogy idén kissé felfutott a kereslet Németországban, Franciaországban és Belgiumban. Az uniós cukorfelesleget most már a közösségi határokon túl is értékesíteni lehetne, megszűnt ugyanis a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) korlátozása, ám jelenleg az európai ár magasabb, mint a világpiaci. Ez komoly korlátot jelent, hiszen így a helyi termelőknek jobban megéri az EU-ban értékesíteniük árujukat, ami pedig ahhoz vezet, hogy igazából importra sincs szükség. „Az októbertől életbe lépő változtatások révén az európai piac még inkább stabilizálódni fog, nem lesz látványos felfutás az alapanyag-termesztésben és cukorgyártásában” – összegezte Kelemen István.
További hírek: www.agrarunio.hu
