Az iskolakezdésre időzítették annak a jelentésnek a közzétételét, amely szerint az angol iskolákban a diákoknak juttatott gyümölcsökben és zöldségekben több a vegyszermaradék, mint a bolti termékekben. A szigetországban az elmúlt egy évtizedben 123-féle növényvédő szert azonosítottak a kormányzati program keretében ingyenesen biztosított termékekben. Az alma, banán és mazsola esetében különösen magas szennyezettséget észleltek. Magyarországon sokkal jobb a helyzet, bár itthon is az iskolai gyümölcsök és zöldségek közel háromnegyede tartalmaz – határérték alatti – szermaradékot.
Az angliai jelentést kiadó Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN) szerint az oktatási intézményekben azonnal át kellene térni a biotermékekre, amelynek napi költsége csupán egy penny lenne gyermekenként. Angliában jelenleg 2,3 millió diáknak juttatnak ingyenes zöldséget és gyümölcsöt, a program évente 40 millió fontot emészt fel. A hivatalos szervek azzal nyugtatják a kedélyeket, hogy a szermaradványok nem okoznak visszafordíthatatlan egészségkárosodást, arra azonban egyelőre nem tudnak választ adni, miért ilyen kirívóan magas a szóban forgó termékek vegyszertartalma.
A PAN által nyilvánosságra hozott adatokat 2005–2016 között gyűjtötték. A bevizsgált 2238 élelmiszertermék 84 százaléka tartalmazott legalább egyféle növényvédő szert, 66 százalékuk pedig többet is, a legszélsőségesebb esetben 13-at. A szennyezések hiába nem érik el egyenként a határértékeket, az összeadódó hatás miatt a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása így is meglehetősen kockázatossá válik.
A veszélyes szerek közül az imazalil nevű gombaölő hatóanyag volt a leggyakoribb, amely állatkísérletekben libabőrösséget, izomkoordinációs zavarokat, remegést, émelygést, hányást okozott. Erősen rákkeltő hatása ellenére szívesen alkalmazzák a Fairtrade kereskedelemben, vagyis a fejlődő országokban termesztett, és onnan méltányos áron, egyfajta jótékonykodás keretében beszerzett növényi termékek esetében.
Magyarországon 2009 óta létezik szabályozás az oktatási intézmények gyümölccsel való ellátására és annak ellenőrzésére. Uniós szinten az oktatási intézményekben tanuló gyerekek az iskolagyümölcs-program keretében gyümölcsöt, zöldséget, valamint ezek feldolgozott változatait kapják – közölte a hazai helyzetre vonatkozóan a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az iskolagyümölcs-program keretében kiosztott termékek vizsgálata 2010 óta minden évben részét képezi az Élelmiszerlánc-felügyeleti terv növényvédőszer-maradék ellenőrzési programjának.
A Nébih 2010–2016 között 146 termékmintán összesen csaknem 32 ezer vizsgálatot végzett el. Nagyobb számban almában, kisebb részben pedig körtében és sárgarépában kerestek szennyeződéseket. Megállapításuk szerint 106 esetben (73 százalék) tartalmazott – határérték alatti – szermaradékot a minta, míg 40 esetben (27 százalék) egyáltalán nem volt kimutatható bennük növényvédőszer-maradék. A hivatal kiemelte, hogy a növényvédőszer-maradékoknál a határérték nem egészségügyi határértéket jelent. Ez csupán azt jelzi, hogy a növényvédelemhez feltétlenül szükséges, indokolt mennyiségnél több szert használtak, vagy nem tartották be az élelmezés-egészségügyi várakozási időt. A terméket fogyasztó ember egészségkárosodásának lehetősége csak a határértéket jelentősen meghaladó szermaradék esetén képzelhető el, illetve akkor, ha egy termékben túl sokféle, azonos hatású szer maradéka van jelen egyidejűleg.
Magyarországon a nemzeti program keretében kizárólag ellenőrzött, hazai forrásból kerül gyümölcs és zöldség az oktatási intézményekbe – közölte a Nébih, amely a megfelelő minőségű termékek biztosítása érdekében kifejezetten erre irányuló célellenőrzéseket is folytat. Iskolagyümölcsök esetében hatósági intézkedést nem kellett tenni egy esetben sem.
A hatóság országosan is kockázatbecslésen alapuló, objektív növényvédőszer-maradék monitoring rendszert működtet, szúrópróbaszerű mintavétellel. 2016-ban 2198 hatósági – ebből 1262 hazai, 705 uniós tagállamból, míg 231 harmadik országból származó – friss zöldség-, gyümölcs- és gabonaminta analízisét végezte el. A vizsgálatok száma meghaladta a 730 ezret. A minták 46 százaléka nem tartalmazott kimutatható mennyiségű szermaradékot. Határérték feletti mennyiségben mért szermaradék-tartalom miatt a minták 0,4 százaléka minősült kifogásoltnak (a 2198 termékből 7 darab, köztük burgonya, fejes saláta, paprika, olajtökmag és újhagyma). A többi növényi termék (alma, citrom, csemegeszőlő, kajszibarack, körte, meggy, valamint brokkoli, fejes saláta, paradicsom, paprika és uborka) szintén tartalmazott szermaradékot, de nem kifogásolt mennyiségben.
