Képzeljünk el egy nagy tehenészetet, ahol bő 22 ezres állomány közel 1 millió liter tejet állít elő naponta, és ahova több száz teherautó hordja mindennap a takarmányt. Mindezt helyezzük a sivatagba, és már meg is kaptuk Szaúd-Arábia egyik legújabb csodáját.

A szaúd-arábiai főváros, Rijád hat szuperfarmjának egyike az Al Badiah tehenészet, ahol 22 és félezer marhát nevelnek. A dúsgazdag közel-keleti országban az 1970-es években kirobbant olajválságok idején láttak neki az ágazat fejlesztésének, és ma már az Almarai vállalat (ide tartozik az Al Badiah tehenészet is) körülbelül 105 ezres állatállomány tejét dolgozza fel nap mint nap.

A Holstein tehenek rendkívül mostoha körülmények közt nevelkednek – bár ez csupán a természeti környezetükre igaz. A sivatagi viszonyok ellenére a szaúdiak „luxuskörülményeket” alakítottak ki számukra, ahol a jószágok naponta négyszer kapnak enni, és ugyanennyi alkalommal is fejik meg őket. Ehhez 12 darab 75-75 állásos karusszelt alakítottak ki számukra, és a farm naponta 960 ezer liter tej előállítására képes (ez jószágonként 42-43 litert jelent). A tartálykocsik 40 percenként hagyják el a tehenészet területét, ahol csupán 60 alkalmazott dolgozik.

A tehenek fele vemhes, így egy-egy nap 50–100 ellést is le kell vezényelniük a munkásoknak. A bikaborjakat értékesítik, az üszőket megtartják az állomány utánpótlásaként. Az állatok fő takarmányát a kukoricaszilázs jelenti, amelyet a farmtól ötórányi távolságra állítanak elő. Csúcsidőszakban egyetlen nap leforgása alatt akár 4000 tonnát is betakarítanak belőle, és ezt 150 teherautó szállítja el a tehenészetbe. A napi felhasználás eléri az 1000 tonnát, amelynek 250 ezer dollár (vagyis 65-66 millió forint) az értéke.

Az állatok lucernát és gabonaféléket is kapnak, az utóbbiakból másfél havonta 75 ezer tonnát importálnak. A kikötőből 800 teherautó hordja a takarmánynak valót. A trágyát érni és száradni hagyják, majd elszállítják az Almarai termőterületeire. A vállalat farmjain félszáz John Deere traktor teljesít szolgálatot.