Megehetjük a gyümölcsök héján lévő címkét?
2018. április 29. írta: Szántó Vető

Megehetjük a gyümölcsök héján lévő címkét?

Kit érdekelnek a gyümölcsökön, zöldségeken lévő fényes és színes matricák? Jó lenne, ha minél többeket, mert a címkék nemcsak a származási helyről árulkodnak, de esetleg arról is, hogy génmódosított élelmiszerről van szó.

 

A gyümölcsökre, zöldségekre ragasztott aprócska címkéket a vásárlók általában figyelmen kívül szokták hagyni. Ez érthető, hiszen néha csak a származási helyet jelölik, ám izgalmasabb a dolog, ha úgynevezett PLU-kód található rajtuk. A négy- vagy ötjegyű számok rengeteg dolgot elárulnak a termékről, ha például 3-mal vagy 4-gyel kezdődnek, akkor hagyományosan termesztett, nem minősített élelmiszerről van szó.

gyumolcs_cimke.jpg

Kényesebb a helyzet, ha az ötjegyű számsor 8-cal kezdődik, mert az genetikailag módosított termékre utal, míg a 9-es biogyümölcsre vagy -zöldségre. A jelzések elsősorban a szállítók és kereskedők tájékozódását segítik, de nem árt, ha a fogyasztók is odafigyelnek rájuk.

Érdemes néhány szót szólni magukról a címkékről is, amelyekről – tévesen – azt terjedt el, hogy ehető anyagból készülnek. Valójában csak annyi az előírás velük szemben, hogy nem okozhatnak egészségkárosodást, ha véletlenül lenyeljük őket, de direkt fogyasztásra nem ajánlják.

Bármennyire apró matricáról is van szó, a nagyüzemi komposztálás során problémát okozhatnak. Ha rajta hagyjuk a héjon (például egy banán esetében), akkor a kukánkból a feldolgozási láncba kerülve beszennyezik a komposztot, ezért érdemes fogyasztás előtt minden gyümölcsről, zöldségről leszedni.

A bejegyzés trackback címe:

https://szantoveto.blog.hu/api/trackback/id/tr6113878630

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szepipiktor 2018.04.30. 10:32:51

Aranyos...
Mondjuk én még abba a generációba tartozom, aki tudja, hogy a banánnak a belsejét kell enni és nem a burkolatát, hogy a hálós gyümölcshöz a háló nem tartozik hozzá stb.
Aztán azt is, hogy a komposztálással nem fogyasztható étel készül, azaz azt nem esszük meg, hanem a termőfölbe keverjük.
A termőföld meg a biovonal sem steril, abban vannak szennyezőanyagok (amit nem eszünk meg), vagy rovarok, férgek (amit szintén nem szeünk meg) és azok jellemzően nem lesznek részesei az ott fejlődő növénynek.

fda 2018.04.30. 12:53:38

"amelyekről – tévesen – azt terjedt el, hogy ehető anyagból készülnek"

Most komolyan, kedves "cikkíró", Ön hol él? Az Ön környezetében valóban sokan azt hiszik, hogy a matrica ehető?

Ismerek két fogyatékos otthont, de egyikben sem laknak ilyen hülyék.

Egyébként miért ír blogot az, akinek nincsen mondanivalója és értelmes gondolata?

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2018.04.30. 13:24:21

@fda: A posztoló elmondja, hogy ez tévhit. Miért ne mondhatná el? És egyébként miért ne lehetne ehető, vagyis inkább emészthető egy címke? Biztos vagyok abban, hogy meg tudnák csinálni.

A banánon, narancson levő címkével nem törődök, de az almán, nektarinon levő címkét mindig eltávolítom a megmosás előtt. Néha ez kicsit vesződséges. Azért távolítom el, mert nem akarom megenni. Nem mintha félnék attól, hogy ne menne végig a beleimen akadálytalanul, hanem mert alatta lemoshatatlanul ott vannak azok a bacik, amik a fene tudja, hol és kik által szedett, csomagolt, rakodott gyümülcsre rákerülnek.

TruczaTibor 2018.04.30. 14:04:48

Már csak azt kéne egyszer letisztázni, mit jelent a GMO, és nem a propaganda vagy a Kormányváltozat, hanem a tudomány szerint; de ha a a szakblogokon is csak a butaságot erősítjük a negatív felhangokkal, akkor sok minden nem lesz ebből.