A kígyóméreg értékes alapanyaga a gyógyszergyártásnak, ezért egy kelet-kínai falu, Zisiqiao lakói négy évtizede szinte már csak ennek előállításával foglalkoznak. Az ott élő 600 emberből közel 500-nak a kígyótenyésztés jelenti a legfőbb bevételi forrást.

A falu nagyjából 12 millió dollárnyi bevételt termel minden esztendőben a veszélyes „gazdálkodással”. Évente 3 millió csúszómászót értékesítenek gyógyszergyártó vállalatoknak, a mérget a hagyományos kínai orvoslás is szívesen használja. Az állatokat igyekeznek kontrollált körülmények közt tartani, légáteresztő zsákokban „tenyésztik” őket, homokkal borított helyiségekben, ahová aztán takaros sorokban el tudják helyezni a kígyók tojásait is, „keltetés” céljából.

A falu gazdasági épületei nem mindennapi látványt nyújtanak, hiszen kobrák, pitonok és viperák nevelkednek bennük. Eleinte sokan iszonyodtak a hüllőktől, de állítólag gyorsan meg lehet szokni a látványukat és jelenlétüket. A belőlük készülő termékek Kínában gyógyszernek minősülnek, bár legtöbben egyfajta „táplálék-kiegészítőként” fogyasztják őket. A legértékesebb részek az epehólyag, a máj és a bőr.

A kígyókat, illetve a mérgüket többféle módon is fel lehet használni, pirulákat éppúgy készítenek belőlük, mint különféle kenőcsöket, sőt borokat is. Az üvegbe ilyenkor belehelyezik a preparált állatot is, ami az európai szemnek nem nyújt kellemes látványt. A kínaiak viszont szentül hiszik, hogy a termékek – egyebek mellett – védik a májat (ezért fogyasztják az alkohollal együtt), gyógyítják a gerincbetegségeket, és talán még a férfiasságot is erősítik.

A kígyóméreg nem olcsó alapanyag, ugyanis egyetlen grammja 450–750 dollárba (vagyis akár 200 ezer forintba) kerül. A hús sem megy veszendőbe, mert azt az éttermek vásárolják fel. A gazdák szinte rutinszerűen kapják a kígyóktól a marásokat és harapásokat, de megtanulták már, hogyan adják be maguknak villámgyorsan az ellenmérget tartalmazó injekciót.